Az alakokról
Jó rég nem írtam, de hát ez már csak rám jellemző. Jövő szombaton - azaz május 11-én -nyelvvizsgázom és még jóformán semmit sem tanultam. Most túlságosan is leköt az alakom. Egy olyan dolog, amin nem tudom magam túltenni egyszerűen. 9 hónapja még lapos has, semmi úszógumi, most meg... Szerintem soha sem leszek képes elfogadni, hogy nem vigyáztam eléggé a formámra. Most meg már késő. Félreértés ne essék - nem gyereket szültem. Egyszerűen csak folyton zabáltam. Tulajdonképpen most is azt csinálom. Örülnöm kéne, amíg egyáltalán van ilyen alakom, de folyton elégedetlenkedem, én csak ahhoz értek. Nem teszek eleget, aztán nyafogok- ez lesz a vizsgával is. Amikor elbukom, majd kiborulok meg sírok, holott teljes mértékben csak rajtam áll, hogy sikeres lesz-e. Zumbázni kezdtem most, de úgy érzem, nem elég... Nem mozgok eleget- még jó, hogy, azokat a gyors lépéseket követni!- és csak pénzkidobás lesz alakformálás helyett ez a sport is.No meg mit csináljak például jelenleg? Egy hétig még kimaradok,az már 2 hét kimaradás órákról. Itthon döglöm, semmit sem csinálok - azon kívül, hogy eszek nyakra-főre. Megint fel fogok szedni pár kilót. Szeptember óta így is legalább 6 kiló telepedett rám. Ó, persze nőttem is, nem egészen 2 centimétert! -.-
Nem tudom, mióta vagyok a súlyáról picsogó kis tipikus tinédzser. Csodálkozom magamon. Viszont bele is vagyok betegedve, kivétel nélkül az átlagsúlykalkulátorok(nem BMI) sorra mind megmondják, hogy az én átlag súlyom 58 kg. Kösz, túrós bukta. Annyi voltam 7 hónapja. Talán. Miért sulykolja a világ, a média a fiatal lányokba, hogy a testtömegük nem normális? Hogy lassan a 168 cm-mel és 63 kilómmal már szégyelljem magam? A legszomorúbb az egészben az, hogy hatásos.
Később:
Hmm, lehet, hogy le kellett volna feküdnöm este...